Bazalt

Vulkáni kőzet. Fő összetevői a kalciumdús plagioklász földpátok, augit, olivin. Régebben bazalt alatt olyan fekete színű, tömegében egyneműnek látszó kőzetet értettek, melynek összetevőit szabad szemmel nem lehetett megállapítani. A laikus minden fekete követ, melyet például útburkolásra használtak, bazaltnak nevezett. Sokáig egynemű anyagnak tartották és az ásványok közé sorolták. Egyes bazaltok finom...

Vulkáni kőzet. Fő összetevői a kalciumdús plagioklász földpátok, augit, olivin. Régebben bazalt alatt olyan fekete színű, tömegében egyneműnek látszó kőzetet értettek, melynek összetevőit szabad szemmel nem lehetett megállapítani. A laikus minden fekete követ, melyet például útburkolásra használtak, bazaltnak nevezett. Sokáig egynemű anyagnak tartották és az ásványok közé sorolták. Egyes bazaltok finom kristályosak, mások üregesek (tachilit), de leggyakrabban porfiros szövetűek. Kemény, tömött kőzetek, gyakran hólyagos, szivacsos, horzsaköves szerkezetűek.

Jellegzetesek az oszlopos elválású bazaltok: a kihűlő láva hatszögletű oszlopokként szilárdul meg. Ezt a szerkezeti formát nevezik bazaltorgonának. A bazaltok fekete vagy sötétszürke színűek. Jó útburkoló anyagok. A megolvasztott bazaltból saválló tartályokhoz bélést készítenek, kopásálló betéteket öntenek, a szálhúzással készített bazaltszálat az építőanyag-iparban hőszigetelő anyagként használják.