Békés megye

Magyarország délkeleti részén fekszik az 5632 négyzetkilométer alapterületű megye. Északról Hajdú-Bihar megye, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok, délnyugartól Csongrád, keletről Románia határolja. A Körös-Maros közén és a Körösök-Berettyó vidékén egyaránt majdnem tökéletes a síkság. Folyamatosságát csupán a Romániából érkező Körösök tagolják. A tengerszint feletti magasság átlagban 90 méter. Éghajlata...

A Körös-Maros közén és a Körösök-Berettyó vidékén egyaránt majdnem tökéletes a síkság. Folyamatosságát csupán a Romániából érkező Körösök tagolják. A tengerszint feletti magasság átlagban 90 méter. Éghajlata változatos, telente nem ritka a -20 Celsius-fokos hőmérséklet sem, illetve nyaranta a 36-37 fokos forróság. A megye területét vastag, homokos, löszös üledékréteg borítja, amely kiváló termőtalaj. A szántóföldek mellett mintegy 25 ezer hektárt erdő borítja. A mintegy 392 ezer fős összlakosság több mint 60 százaléka városokban él.

A megyeszékhely: Békéscsaba. További városok: Battonya, Békés, Dévaványa, Elek, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Gyula, Mezőberény, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós, Vésztő.

A megye lakossága nemzetiségét tekintve igen sokszínű. A kisebbség aránya 22 százalék. A többségben lévő magyarok - és a szerbek, románok, valamint németek - mellett a legnagyobb lélekszámban (45-55 ezer fő) szlovákok élnek a megyében. A legtöbb szlovák Békéscsabán, Tótkomlóson és Szarvason lakik. A megyében hét településen élnek románok kb. 14-16 ezer fő Méhkerék, Gyula és Kétegyháza térségében; roma származásúak 30-35 településen kb. 10-11 ezer fő; németek (2000-2500 fő) hét településen, melyek közül Gyulán és Eleken kiemelkedő a német lakosság aránya; és egyetlen településen, Battonyán 600-800 főre tehető a szerb lakosok száma.

Békés megye élen járt a XIX. század általános gazdasági fellendülésében. Már 1855-ben vonat közlekedett Pest és Csaba között, másfél évtized múltán pedig megépült a későbbi nemzetközi kereskedelem irányának vasútja is: a Nagyvárad-Fiume vonal. A megye fejlődése elsősorban a mezőgazdaságnak köszönhető, ásványi vagyonát tekintve jelentős a földgáz. Az ország földgázkitermelésének kb. 20 százaléka származik a békési kutakból. Nagy lehetőség rejlik a termálvíz hasznosításában is, de ez részben még kiakanázatlan.

A megye öt határállomásán fogadják a Románia felől érkezőket. Ebből Lökösházánál és Kötegyánnál vasúti; Gyulánál, Battonyánál és Méhkeréknél közúti határátkelő működik. Az összes határforgalom háromnegyede közúton bonyolódik.