Ciszterci (cisztercita) rend

Ordo Cisterciensis; Ocist. Az 1098-ban a molesme-i bencés apátságból elindult szerzetesek - Szent Róbert, Szent Alberik és Harding Szent István - vezetésével alapították meg Cistercium (Citeaux) monostorát, amely belőle kirajzott alapításokkal együtt kidolgozta új alkotmányát, a Carta Charitatist.

Így jött létre az új szerzetes rend, a Cisterciumot követő monostorok közössége. Ma kb. 900 férfi és ugyanannyi nő tagja van a rendnek Ausztria, Lengyelország, Svájc, Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Belgium monostoraiban, Európán kívül Vietnamban, Brazíliában, Eritreában, Etiópiában, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.

Magyarországon az első ciszterci apátság 1142-ben a mai Bátaszék helyén, Cikádoron létesült. III. Béla király 1182-ben alapította a zirci apátságot, és további négy apátsággal gyarapította a rendet. A XV-XVI. században mind a 18 középkori magyarországi ciszterci monostor elnéptelenedett és elpusztult. A törökök kiűzése után a külföldi ciszterciek visszaszerezték a zirci, pásztói és szentgotthárdi apátságokat. A magyarországi ciszterciek fő munkaterülete a középiskolás ifjúság oktatása és nevelése. A rendszerváltozás után, 1993 és 1997 között rend visszakapta öt gimnáziumát. A közösség magyar központja a Zirci Főapátság.