Etyek-budai borvidék

A fővároshoz közeli szőlőterületeken hosszú évtizedeken át pezsgő alapborokat termeltek, etyeki borból készültek például a híres Törley-pezsgők. A pezsgő alap mellett a pákozdi, sukorói, nadapi, velencei szőlőhegyek pincéiben minőségi fehérborokat is termelnek.

A vidék természeti és talajviszonyai elsősorban a nagy savtartalmú fehérborok termelésének kedvez. A legelterjedtebb, meghatározó fajták közé a chardonnay, az olaszriszling és a zöld veltelinit sorolják, amelyekből száraz, illatos és zamatos reduktív bor készülnek.

A bortörvény vörösborfajtákat is engedélyez a vidéken, amelynek nyomán megjelent a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a kékfrankos, a kékoportó, a merlot, a zweigelt,és a pinot noir is.

A Zsámbéki-medencében, a Buda környéki hegyvidéken és a Velencei-hegyvonulaton meghúzódó szőlőterületek szerint a borvidéket két körzetre osztották. Az etyeki körzethez Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Tordas és Vál, míg a budai körzethez Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm települések határrészei tartoznak.

Terület: 1480 hektár
Talaj: meszes

Jellemző borfélék

A borvidék arculata szempontjából meghatározó fajták az olaszrizling, a chardonnay, a rajnai rizling, a sauvignon, a királyleányka, a zalagyöngye és a rizlingszilváni, de szőlőfajtaként terjed a magyar nemesítésű zenit is.