Fejér megye

A honfoglalás idejétől uralkodói központnak számító megyébe érkezőket a műemlékek sokasága várja. Kiránduló- és üdülőhelyeket kínálnak a természetvédelmi területek, vízparti pihenést a nagy kiterjedésű Velencei-tó.

Az ország nyugati felében, a Közép-Dunántúlon található Fejér megyét Pest, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja.

Legnagyobb része a Mezőföld területére esik, amely vidék átmenet az alföldi táj és a Dunántúli-dombság között. Délen megtalálhatók az Alföld nyúlványai, itt található a Keleti-Bakony, a Vértes-hegység, északon a Gerecse, a Bicskei-dombság, s középen a Velencei-tó, amelynek környéke a vízi turizmus kiemelt helyszíne.

A megye területe 4358,76 négyzetkilométer, lakossága 472 416 fő (2010. január 1.).

A megyeszékhely:

Székesfehérvár

További városok:

Fejér megye a honfoglalás idejétől uralkodói központ volt. Székesfehérvár az államalapítás után, I. István uralkodása idején a királyi vármegye székhelye lett. A XVI. század elejéig itt volt az uralkodók koronázási és temetkezési helye. Az ezt felidéző középkori műemlékek és romok nemzeti emlékhelynek számítanak.

A középkor előtti időkről Magyarország egyik legnagyobb szabadtéri régészeti múzeuma, a Gorsium Régészeti Park tanúskodik Fövenypusztán, míg a történelmi korok változásait számos vár, kastély és templom épülete őrzi.

A vidék településeinek mai arculata a XIX. század közepétől alakult ki, amelyben meghatározó jelentősége volt az 1860-as évektől a vasút megjelenésének. Az ipari fejlődés a XX. század közepétől kapott lendületet: Dunaújváros a magyar nehézipar egyik központja lett, több ipari üzem települt Székesfehérvárra is.

Kedvező földrajzi fekvésének, történelmi építészeti emlékeinek, erdőinek és vízpartjainak köszönhetően Fejér megye kedvelt idegenforgalmi célpont. Vasúton, és az itt áthaladó M7-es autópályáról könnyen megközelíthető.