Goldmark Károly

(Keszthely, 1830 - Bécs, 1915)zeneszerző A zene szeretetét a szülői házból hozta, apja Goldmark Ruben izraelita hitközségi kántor volt. Károly 1842-ben kezdett hegedülni tanulni Sopronban, 1844-től 1848-ig a bécsi konzervatóriumban Josef Böhm tanítványa volt. A szabadságharc alatt a soproni színház hegedűseként működött, 1850-ben Budára szerződött, majd 1852 után hét évig...

(Keszthely, 1830 - Bécs, 1915)
zeneszerző

A zene szeretetét a szülői házból hozta, apja Goldmark Ruben izraelita hitközségi kántor volt. Károly 1842-ben kezdett hegedülni tanulni Sopronban, 1844-től 1848-ig a bécsi konzervatóriumban Josef Böhm tanítványa volt. A szabadságharc alatt a soproni színház hegedűseként működött, 1850-ben Budára szerződött, majd 1852 után hét évig bécsi színházak (Josefstädter- és Carl-Theater) zenekarában játszott.

Első szerzői estjét 1857-ben tartotta Bécsben, két évvel később pedig Pesten is bemutatkozott. 1865-71 között komponálta élete fő művét, a Sába királynőjét, amelyet 1875-ben mutattak be Bécsben, a következő évben Budapesten, és hamarosan Európa több városában is. Ettől kezdve az operaírás került művészetének központjába, bár későbbi művei közül egyik sem lett olyan sikeres, mint a Sába királynője.

Operái:
Merlin 1886; A házi tücsök 1896; A hadifogoly 1899; Téli rege 1908, további művei: Szvit Op. 11. hegedűre-zongorára 1864; Sakuntala-nyitány 1865; Falusi lakodalom, szimfónia, 1876; Hegedűverseny (a-moll Op. 28); Zongoráskvintett (B-dúr, Op. 30.); Penthesilea nyitányTavasszal (1879); (nyitány, 1888); Zrínyi (szimfonikus költemény, 1903); Ifjú éveimből (nyitány, 1912); Zongoráskvintett (Desz-dúr, 1914).