Buda, 1847. jún. 9. - Velence, 1926. júl. 31. építész, műegyetemi tanár

Építészeti tanulmányait a budai műegyetemen kezdte, majd 1866-tól Berlinben tanult. Hazatérése után 1870-ig Skalnitzky Antal irodájában dolgozott. 1872-től a műegyetemen oktatott, de közben saját tervezőirodát is fenntartott.

Első épületeit visszafogott reneszánsz stílusban tervezte, kihasználva a nyerstégla homlokzatok művészi lehetőségeit (József Műegyetem kiegészítő épülete, 1873; István Kórház, Erzsébet Kórház, 1882; Technológia és Iparmúzeum, Törvényszéki Orvostani Intézet stb.). Később a kőarchitektúrára tért át, és stílusa mindinkább a neobarokk felé hajlott (a szombathelyi városháza és színház; Budapesten az Igazságügyi Palota, később Néprajzi Múzeum; a New York-palota). Legkiválóbb munkája a tökéletes koncepciójú Igazságügyi Palotán (1891-97) kívül a budai vár Ybl Miklós által megkezdett kialakítása és a dunai homlokzat önálló befejezése (1891-1903) volt. Nagyobb munkáiról (vár, Igazságügyi Palota, Műegyetem épületei) maga írt részletes ismertetéseket.

Hauszmann Alajos tudományos munkásságának elismeréseként 1924-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Vélemények: Hauszmann Alajos

Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Bejelentkezek
facebookon keresztül