Komárom, 1825. febr. 18. - Budapest, 1904. máj. 5. író

A magyar romantika legtermékenyebb, legnépszerűbb írója, a nagy mesemondó. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként barátságot kötött Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában, majd beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. Ebben az időben, 1848 augusztusában vette feleségül - barátai és anyja tiltakozása ellenére - Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét.

A szabadságharc idején a végsőkig való kitartásra buzdított, követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán bujdokolt. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett. A Kisfaludy Társaság 1860-ban választotta tagjává. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig töretlen lendülettel dolgozott.

Főbb művei:

  • Vadon virágai (elbeszélés, 1848)
  • Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (elbeszélés, 1850)
  • Egy bujdosó naplója (elbeszélés, 1851)
  • Erdély aranykora (regény, 1852)
  • Török világ Magyarországon (regény, 1853)
  • Egy magyar nábob (regény, 1853-1854)
  • Janicsárok végnapjai (regény, 1854)
  • Kárpáthy Zoltán (regény, 1854)
  • Szegény gazdagok (regény, 1860)
  • Az új földesúr (regény, 1863)
  • Politikai divatok (regény, 1862-1864)
  • Mire megvénülünk (regény, 1865)
  • Szerelem bolondjai (regény, 1868-1869)
  • A kőszívű ember fiai (regény, 1869)
  • Fekete gyémántok (regény, 1870)
  • Eppur si muove. És mégis mozog a föld (regény, 1872, 1873)
  • Az aranyember (regény, 1872)
  • A jövő század regénye (regény, 1872-1874)
  • Enyém, tied, övé (regény, 1875)
  • Az élet komédiásai (regény, 1876)
  • Egy az Isten (regény, 1877)
  • Névtelen vár (regény, 1877)
  • Rab Ráby (regény, 1879)
  • Szeretve mind a vérpadig (regény, 1882)
  • A lőcsei fehér asszony (regény, 1885)
  • A cigánybáró (regény, 1885)
  • A tengerszemű hölgy (regény, 1890)
  • Gazdag szegények (regény, 1890)
  • Sárga rózsa (regény, 1893)
  • Fráter György (regény, 1893)

Vélemények: Jókai Mór

Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Bejelentkezek
facebookon keresztül