Jókai Mór

Komárom, 1825. febr. 18. - Budapest, 1904. máj. 5. író

A magyar romantika legtermékenyebb, legnépszerűbb írója, a nagy mesemondó. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként barátságot kötött Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában, majd beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. Ebben az időben, 1848 augusztusában vette feleségül - barátai és anyja tiltakozása ellenére - Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét.

A szabadságharc idején a végsőkig való kitartásra buzdított, követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán bujdokolt. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett. A Kisfaludy Társaság 1860-ban választotta tagjává. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig töretlen lendülettel dolgozott.