Kisfaludi Strobl Zsigmond

Alsórajk, 1884. júl. 1. - Budapest, 1975. aug. 14. szobrász

Az Iparművészeti Iskolán négy éven át Mátrai Lajos és Lóránfi Antal tanítványa volt. Közben Stróbl Alajos műtermében is dolgozott. Zala vármegye ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult, hazatérése után a Mintarajziskolában folytatta tanulmányait, a mestere Radnai Béla volt. Első jelentős kiállítása 1909-ben a budapesti Művészházban volt. Finale (1911) című hármas aktjával 1912-ben elnyerte a Rudics-díjat, és ennek köszönhetően itáliai, franciaországi és belgiumi tanulmányutakon vett részt. Nagy hatással volt művészetére a jeles német szobrász és teoretikus, Adolf Hildebrand szigorú esztétikája, klasszikus fegyelme.

Az I. világháborúban mint katona készített portrékat. Ekkoriban (1918) formázta meg Ijász című szobrát is; melyet előbb a Margitszigeten, majd 1929-ben a Városligetben állították fel. A két világháború között számtalan alkotást készített az apró porcelánfiguráktól az életnagyságú szobrokig (pl. nagykanizsai hősi emlékmű, Szent Imre herceg, Bp., 1930). Nagyon sok jeles személyiség portréját örökítette meg (Iványi Grünwald Béla, 1924; Györgyi Dénes, 1923; G. B. Shaw, 1932; Pásztor János, 1934; Erzsébet angol trónörökös, 1937). Ebben az időben járt Angliában, ahol mint szobrászművész is jelentőset alkotott (Hamilton tábornok szobra a skóciai Aberdeenben). Egyik legismertebb műve volt a Gellért-hegyen felállított Felszabadulási emlékmű (1947). 1952-ben mintázta meg a Parlament előtti Kossuth-emlékmű főalakját, majd 1953-ban a Millenniumi emlékmű új Rákóczi- és Kossuth-figuráját. Már nyolcvanéves elmúlt, amikor felállították Egerben a Végvári vitézek (1968) című szoborkompozícióját.

A hazai kiállítások mellett külföldi tárlatokon is bemutatkozott (1935-ben Londonban; 1955-56-ban Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Lvovban; 1958-ban Prágában; 1959-ben Pozsonyban). Munkásságának elismeréseként Kossuth-díjat (1950, 1953) valamint kiváló művész (1952) címet is kapott.

Több mint ötven alkotása áll Magyarország közterein. A Magyar Nemzeti Galéria, a zalaegerszegi Göcsej Múzeum és több külföldi gyűjtemény (British Museum, Ermitázs, Puskin Múzeum) őrzi műveit.