Kölcsey Ferenc

Sződemeter, 1790. aug. 8. - Cseke, 1838. aug. 24. költő, kritikus, politikus

Ferenc édesapja, Kölcsey Péter elismert jogász és álmosdi földbirtokos volt. A korán árván maradt fiú tizenhárom éven át a debreceni kollégiumban tanult, ott végezte jogi tanulmányait is. Első írásait Kazinczy Ferencnek küldte el, az ő biztatására fordult az irodalmi pálya felé.

A debreceni tanulmányok befejezése után 1810-ben Pesten lett gyakornok. Ekkor kötött barátságot Szemere Pállal. Vele együtt írta meg - Kazinczy és a nyelvújítás védelme érdekében - a Felelet a Mondolatra (1815) című választ. Az ügyvédi vizsgát nem tette le. Előbb apai birtokára, a Bihar vármegyei Álmosdra (1812), majd a Szatmár vármegyei Csekére vonult vissza (1815). 1829-ben megyei tisztséget vállalt Szatmárban, ezt követően 1832-ben a vármegye követének választották. Ő lett az 1832-ben kezdődött első reformországgyűlésen a reformellenzék egyik legnépszerűbb vezetője.

A megyétől kapott antiliberális utasítások miatt 1835-ben lemondott követi megbízásáról, és otthon főjegyzőként dolgozott tovább. Folytatta a gazdálkodást, és sokat tett unokaöccse, Kölcsey Kálmán neveltetési érdekében. Életének utolsó szakaszában a perbe fogott Wesselényi Miklós védelmére kelt.

Mint író több műfajban is megmutatta tehetségét. A versek mellett novellákat is írt. Különösen emlékezetesek az elégikus hangvételű, illetve az ódai emelkedettségű hazafias költeményei. (Rákos Nymphájához, Fejedelmünk, hajh, Balassa, Zrínyi dala, Huszt, Zrínyi második éneke). Legismertebb műve a nemzeti imádságunkká lett Himnusz.

Figyelemre méltó a Nemzeti hagyományok című tanulmánya (1826), mely nemzeti irodalmunk bölcseleti alapvetésének tekinthető. Nemcsak a történészek, de a politika iránt érdeklődőknek is hasznos olvasmány a Kölcsey által írt Országgyűlési napló. Az erkölcsi nevelés kézikönyvének lett a Kölcsey Kálmánnak írt Parainesise (1837). Elismertségét bizonyítja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban tagjai sorába választotta. A Himnuszt 1844-ben zenésítette meg Erkel Ferenc.