Kunok

A comani, cumani néven is ismert ural-altáji nép 750 körül a Volga és Jajk (Ural), valamint a Kaukázus vidékein tűnt fel először. A bizánciak guzoknak, uzoknak, a magyarok kunoknak, az oroszok palócoknak nevezték őket. Latin cumanus nevük onnan ered, hogy egykor a Kuma partjain laktak.A nomád nép a XI. században tűnt...

A comani, cumani néven is ismert ural-altáji nép 750 körül a Volga és Jajk (Ural), valamint a Kaukázus vidékein tűnt fel először. A bizánciak guzoknak, uzoknak, a magyarok kunoknak, az oroszok palócoknak nevezték őket. Latin cumanus nevük onnan ered, hogy egykor a Kuma partjain laktak.

A nomád nép a XI. században tűnt fel a kelet-európai sztyeppén. A század közepétől ők uralták az Ural folyó és az Al-Duna közötti síkságot (Kunország), támadásaikkal fenyegetve a környező államokat, így a Magyar Királyságot is. 1223-ban orosz szövetségeseikkel vereséget szenvedtek a tatároktól a Kalka folyó melletti csatában. Ezt követően egy részük behódolt a tatároknak, más csoportjaik nyugati irányba húzódtak. Az 1220-as évektől a Magyar Királyság eredményes kísérleteket tett a Kárpátoktól keletre és délre élő kunok megtérítésére és hódoltatására.

A kunoknak nincs külön magyar tájszólásuk, ez a kutatók szerint azt bizonyítja, hogy itt magyarosodtak el, és a kész magyar nyelvet tanulták meg.