Lorántffy Zsuzsanna

Ónod, 1600. - Sárospatak, 1660. április 18. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító

Zempléni nagybirtokos család sarja, Lorántffy Mihály lánya. Sárospatak az ő hozományaként került a Rákócziak birtokába, amikor 16 évesen, 1616. április 18-án a 23 éves borsodi főispán, ónodi kapitány, Rákóczi György felesége lett. 32 évig boldog házasságban éltek, öt gyermekük született, de csak György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort.

Rövid szerencsi tartózkodás után költöztek Patakra, ettől kezdve a nagyasszony haláláig tartó időszak volt a város, a vár és a pataki kollégium fénykora. Férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, kitűnő gazda és kertész volt, nagy pártfogója a kálvinista egyházi és iskolai intézményeknek.

1630-ban Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották s a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, s a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Patakon. Miután pedig 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Patakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésére, a kollégium felvirágoztatására szentelte. Az iskola munkájának korszerűsítésére meghívta az akkor már Európa-szerte ismert nagy pedagógust, Comeniust.

Lorántffy Zsuzsanna a sárospataki Vártemplom alatti kriptában nyugszik.