Pollack Mihály

Bécs, 1773. aug. 30. - Pest, 1855. jan. 5. építész

A magyar klasszicista építészet kimagasló mestere a bécsi építészeti akadémián kezdte tanulmányait, majd az 1790-es évek elején Milánóba ment féltestvéréhez, Leopold Pollack építészhez. Ebben az időszakban ismerkedett meg a lombardiai klasszicizmus jelentősebb alkotásaival. Pesten az első munkája a Deák téri evangélikus templom építésének befejezése volt (1799-1808), majd részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában (1805), és 1808-tól 1812-ig ő vezette a pesti Német Színház építését. Az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottság tagjaként jelentős szerepe volt a pesti építkezések irányításában.

Az 1810-től 1830-ig terjedő időszakban számos pesti polgárházat, palotát tervezett, ezeknek köszönhetően bontakozott ki határozott stílusa. Különösen jól megmutatkozott az általa tervezett középületeken a művészi megjelenés és a funkció harmóniája. Az ő tervei szerint épült az egykori Pesti Vigadó, 1829-1832; az egykori Ludoviceum, 1828-1836. Több megyeházat is tervezett, ezek közül kiemelkedik a szekszárdi megyeháza (1828-1836), mely méltóságával, kiegyensúlyozott ritmusával a kor vidéki épületeinek egyik legjelentősebbike. Az általa tervezett, neki tulajdonított kastélyok közül figyelemre méltó az alcsúti és a dégi. Fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837-1846), az európai klasszicizmus remeke.