(Biharugra, 1893. április 5. - Budapest, 1970. október 31.)író, politikus Szegényparaszti családból származott. A hat elemi elvégzése után napszámosként dolgozott, kőművességet tanult. Már ezekben az években is sokat olvasott. Az első világháború során harcolt az orosz és...

(Biharugra, 1893. április 5. - Budapest, 1970. október 31.)
író, politikus

Szegényparaszti családból származott. A hat elemi elvégzése után napszámosként dolgozott, kőművességet tanult. Már ezekben az években is sokat olvasott. Az első világháború során harcolt az orosz és az olasz fronton is. Mivel a Tanácsköztársaság alatt falujában részt vett a forradalmi eseményekben, ezért 1920-ban két év helyi internálásra ítélték, közben az ifjúság számára műkedvelő csoportot, sportegyesületet szervezett. Harminchét éves volt, amikor regényírásba kezdett. Az Emberek című regény kéziratát (1930) Féja Géza ajánlotta kiadásra.

A parasztság nehézségeiről szóló, a falusi élet válságát ábrázoló mű megjelenése után Móricz Zsigmond is további írásra biztatta a szerzőt. A Békalencse és a Papok, vasárnapok című regényeinek honoráriumát a Független Kisgazdapárt Bihar vármegyei szervezésére fordította. A politikai élet szervezése mellett kapcsolatot tartott a kor íróival is. Kerékpáron járta be az országot. Csatlakozott a népi írók mozgalmához, és részt vett a Nemzeti Parasztpárt megszervezésében.

Irodalmi munkásságának legkiemelkedőbb alkotása az 1941-43-ban megjelent trilógia (később Talpalatnyi föld): Lakodalom, Keresztelő, Bölcső. Az ebből a regényéből Bán Frigyes rendezésében készült film világsikert aratott (1948). A politikai munkássága miatt a családjával együtt Budapestre költözött: országgyűlési képviselő volt, 1954-56-ban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, 1959-ig az Elnöki Tanács tagja. Munkásságának elismeréseként 1949-ben Baumgarten-díjat, 1950-ben József Attila-díjat, 1951-ben és 54-ben Kossuth-díjat kapott.

Főbb regényei:
Emberek
(1930); Békalencse (1931); Papok, vasárnapok (1933); Őszi vetés (1940); Lakodalom (1941); Keresztelő (1942); Bölcső (1943); Isten malmai (1948); Új föld (1953); Ahogy lehet (1962); Szülőföldem, Biharország (1968).

Vélemények: Szabó Pál

Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Bejelentkezek
facebookon keresztül