Tolna megye

A Dunántúl délkeleti részén fekszik, északról Fejér, délről Baranya, nyugatról Somogy, keletről (itt a Duna a megyehatár) Bács-Kiskun megye határolja. A Szent István kori államszervezetnek megfelelően Tolna vármegye is várcentrumú ispánságból alakult ki. Az egykor...

A Dunántúl délkeleti részén fekszik, északról Fejér, délrőlBaranya, nyugatról Somogy, keletről (itt a Duna a megyehatár) Bács-Kiskun megyehatárolja.

A Szent István kori államszervezetnek megfelelően Tolnavármegye is várcentrumú ispánságból alakult ki. Az egykor virágzó megye amohácsi csatát, illetve a török hódoltságot követően hanyatlásnak indult. Azelnéptelenedést mutatja, hogy a XVIII. század elején mindössze 23 településenalig 1000 lakos élt. A betelepüléseknek köszönhetően a II. József-félenépszámlálás időszakában már 157 lakott településen 130 000 ember élt. Közben amegye kiterjedése járásnyi területének Baranyához csatolása miatt jelentősencsökkent. A megye címerét I. Lipót királytól 1699-ben kapta. A mai megyehatárokaz 1950-es közigazgatási árszervezéskor alakultak ki.

Tolna megye területe 3704 négyzetkilométer. Lakóinak száma 250 284. A megyealapvetően falusias jellegű, itt nincsenek nagyvárosok. A 36 ezer lakosúSzekszárd az ország legkisebb megyeszékhelye, 1905-ben szerzett városirangot.További városok: Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks,Simontornya, Tamási és Tolna.

Tolna megye központi része a Tolnai-dombság (Völgység,Hegyhát, Szekszárdi-dombság), ehhez csatlakozik Dél-Mezőföld, Sárköz és aKapos-Koppány menti dombvidék. Tolna megye legmagasabb pontja az 593 méter magas Dobogó.

A megye klímája átmenetiséget mutat az alföldi kontinentálisés az Alpokalja óceánibb éghajlata között, de érezhetőek itt mediterrán vonásokis. Kedvező a folyóvizek bősége: a Duna, a Sió, a Kapos, a Koppány, a Sárvíztermészetesen területei az idegenforgalomnak.

A turizmus szempontjából jelentős vonzerőt jelent a Duna, atermészeti környezet, a vadászati lehetőségek, a népművészet és a történelmiborvidék. A vadászok körében világhírű a Gemenci-erdő és a gyulaji rezervátum,hiszen ezekből az erdőkből számtalan díjnyertes dámvadtrófea került már ki.

Ezen a tájon még ma is találni olyan falvakat, aholnapjainkig őrzik őseik jellegzetes népviseletét, szokásait. A Sárköz néprajziérdekességű falvai Őcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék. A Szekszárdi-dombság aleghíresebb magyar borvidékek egyike, különösen sok érdeklődőt vonzanak ide aszüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei.

Két országos vasútvonal is áthalad a megyén, ennek ellenérenagyon sok helyre csak közúton lehet eljutni. A legforgalmasabb a megyét -Pécs, Szekszárd, Paks, Budapest irányában - átszelő 6-os számú főút, valamint aSzekszárdot Siófokkal, illetve Székesfehérvárral összekötő főút. Fontos főútmég a Szekszárdról Mohácson át Eszékre (Horvátországba) vezető, továbbá a Tamásibóla dunaföldvári Duna-hídon át az Alföldre vivő út. A Dunántúl és az Alföldközötti forgalom jelentős része a dunaföldvári Duna-hídon megy át.

Tolna megye gazdasági életében jelentős, hogy Pakson épültmeg Magyarország egyetlen atomerőműve.